2012. augusztus 17., péntek

Andrea Cremer: Wolfsbane - A keresők

A történetről röviden: Az első rész végén Calla megmenti Shay életét azzal, hogy elszökik vele, mivel a fiú lett volna az áldozat Calla egybekelési ceremóniáján. A lány az ősi ellenség, a keresők táborában ébred. A kezdeti bizalmatlansága csak nehezen csökken, de Shay-jel kénytelenek bízni bennük, mert csak együtt képesek legyőzni a vigyázók gonosz uralmát. Calla falkájának – a vigyázók kezei közül való – kimentését tervezik, amivel szövetség az őrzök és a keresők szövetségét próbálják létrehozni. De Callát minduntalan két, nagy félelem gyötri, egyrészről nehogy későn érkezzenek társai megmentésére, másrészről pedig a szökésére való reakciójuktól is tart...

Az első rész nagyon tetszett, így kíváncsian vártam, hogy miként folytatódik az ott, a legizgalmasabb résznél való félbehagyása után.

Az első oldalak kellő bizonytalanságban tartottak egy ideig, hogy ne tudjam eldönteni, hogy mi is lett a szökési akció kimenetele. Mikor tisztába kerültem ezzel, valahogy úgy éreztem, hogy nagyon lelassult a történet. Azt vettem észre, hogy már vagy a századik oldalon tartok, de még nem történt semmi.

Az írónő a könyv első részében szinte csak a mitológiai háttérre helyezi a hangsúlyt. Az természetes, hogy elengedhetetlen a kellően kidolgozott világfelépítés és a múlt bemutatása, de ezt olyan nagy adagban, egyszerre zúdítja az olvasó fejére, hogy egy idő után nekem túl szárazzá vált. Jobban örültem volna ha folyamatosan kisebb adagokban csepegteti Cremer az információkat.

Miután túllendültem ezen a részen, elkezdődött az őrző falka kiszabadítását célzó támadás konkrét megtervezése. Abban biztos voltam, hogy a tényleges akcióra csak a könyv vége felé fog sor kerülni, így felmerült bennem, hogy mivel is tölti meg az írónő addig az oldalakat. Szerencsére nem kellett sokat várnom és megérkezett a válasz, Ansel (Calla öccse) személyében. A fiú a keresők bázisára való becsöppenése és a vele történtek, illetve az általa hozott külvilági események felpörgették az tempót.

A keresők csapatának tagjai kellő részletességgel bemutatottak. Connor folytonos ugratásai és viccelődései kellemes kis humort adtak. Mindannyian tökéletesen képzett harcosok, akik elkötelezettek a vigyázók hatalmának megszüntetésére.
A karakterekről még annyit, hogy főszereplőnket, Callát már az első részben is egy talpraesett, kicsit hirtelen haragú karakternek ismerhettük meg, ez itt sincs másként. Az érzelmei közötti vívódásában viszont az egész könyvben nem jut teljesen dűlőre.

A keresők akadémiájának leírása teljesen magával ragadott. A négy elemnek, a földnek (Haldis), a víznek (Eydis), a tűznek (Pyralis) és a levegőnek (Tordis) megfelelően négy nagy részre tagolt épület egyes szárnyai az adott elemnek megfelelő külső jegyeket hordozzák magukon. A keresők mindegyike valamelyik elemmel van összeköttetésben. Itt megjegyzem, hogy kicsit Vámpírakadémia és Éjszaka háza érzésem volt, de különösebben nem zavart.

Ebben a részben a keresők olyan mágikus lényekként lettek bemutatva, amire az első rész alapján nem számítottam. Akkor egyszerű harcosoknak gondoltam őket, de varázslatos tulajdonságaik akkor még nem kerültek előtérbe. Most viszont, mikor részleteibe menően megismerhettük őket, kiderült róluk, hogy különleges, varázslatokra képesek. Különböző feladatköreik vannak. Például irányítók, szövők stb. Nekem legjobban a szövők mestersége tetszett, akik skeanek (egyfajta tőrök) segítségével és lenyűgöző gyorsaságú mozgással kaput képesek nyitni egy adott helyre. Ez a képzeletemben egyfajta csillagkapuszerűségként jelent meg.

A könyv végén, a várt szabadítási akció bővelkedett az izgalmakban. Majd az utolsó jelenetek egyikében egy olyan titok kerül napfényre, ami megdöbbenti főszereplőnket. Az olvasás során bevallom én már sejtettem, úgyhogy nem ért meglepetésként, viszont a következő részre kellő problémát szolgáltat, aminek alakulását érdeklődve várom.

A következő rész magyar fordítása Bloodrose – A döntés címmel már megjelent.
 

Pontszám: 4,5



Kiadó: Egmont-Hungary Kft.
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 391
Fordította: Barta Tamás
Eredeti cím: Wolfsbane (2011)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése