2012. augusztus 4., szombat

Laini Taylor: Füst és Csont leánya

Füst és Csont leánya I.

A történetről röviden: Karou művészeti iskolába jár Prágában. Fantasztikus tehetséggel megáldott lány, aki rajzaiból készített történetekkel szórakoztatja diáktársait. Ezek a mesék azonban valóságosak. Karou „családja” kiméra, akik állati és emberi tesztrészekkel egyaránt rendelkező lények. Kénkőt tekinti apjának, aki egyben a mestere is és neki teljesít különböző küldetéseket a lány. Ezek a feladatok a világ bármely pontjáról való fogak beszerzése és cseppet sem veszélytelenek. Egyik küldetése alkalmával egy egyiptomi piac forgatagában megpillant egy szempárt, és megmagyarázhatatlan vonzást érez irányába. A megbabonázó szemhez tartozó férfi azonban egy szeráf, a kimérák ősi ellensége...

Külföldön nagy sikereket ért a könyv, annyi díjat nyert el, hogy mikor a magyar fordítás is megjelent a Kossuth Kiadó gondozásában, tudtam, hogy el fogom olvasni. Utólag jöttem rá, hogy az írónőnek korábban a Csókra várva című könyve már megjelent a Könyvmolyképzőnél. Ezek után késztetést érzek annak is az elolvasására.

Nagyon megörültem, hogy végre egy nem szokványos helyszín szolgál hátteréül a történetnek. A festői Prága egyedi színhely és így valahogy végre sokkal közelebb állt hozzám, mint ha egy amerikai városban játszódott volna a regény.

Karou a történet elején volt barátja, Mik folytonos zaklatása elől menekül. Nem tudja felfogni a srác, hogy Karou már nem olvad el szépségétől. A legújabb terve, hogy ő lesz a modell a művészeti iskolában, de ez nem úgy sül el, ahogy azt kigondolta. Nem bővelkedik humorban a könyv, de itt találhatjuk az egyedüli vicces jelenetet.

A világfelépítésre nagy hangsúlyt helyez az írónő. Minden részletre és történelmi háttérre részletesen kitér, sokszor olyan hosszan is, hogy néha ettől ezek a részek nekem egy kicsit már szárazak voltak és ilyenkor kicsit lelassultam az olvasással. A sok-sok visszaemlékezés és a szeráfok kontra kimérák múltjának bemutatásával a történet sokszor megállt. Így egy abszolút bevezető kötet érzésem van vele kapcsolatban. Az írónő trilógiát tervez, úgyhogy az események kibontakozásának még van ideje.

Egy olyan világot mutat nekünk Taylor, ahol a kimérák és a szeráfok (angyalok) évszázadok élnek, és évszázadok óta zajló háborúban élnek egymással. A szeráfok felsőbbrendűnek gondolják magukat az állati és emberi küldő keverékéből álló kiméráktól, ezért állatokként tekintenek rájuk. A szeráfok központjában, Astrae-ben lévő könyvtár megsemmisítése óta a szeráfok meggyengültek, mivel mágikus erejüket innen merítették, így nem tudják kiűzni területeikről a kimérákat. A szeráfok azért jönnek a világra, hogy harcosok legyenek, kegyetlen körülmények között képezik ki őket tökéletes katonának. A kimérák sorait pedig a lélek megőrzésével próbálják fenntartani. A lélekvándorlás egy olyan módját láthatjuk itt, ami a lélek begyűjtésével, annak megőrzésével és egy újonnan megalkotott testbe való beültetésével zajlik.

Az írónő narrátorként meséli el a történetet, ami lehetőséget nyújt több szereplő mélyebb megismerésére is. Karou és Akiva (a szeráf) is tökéletesen kidolgozott karakter. A mellékszereplőkről nem épp csak néhány főbb tulajdonságaikat tudjuk meg, de ez egyáltalán nem zavart, mert így is tökéletesek „éltek”.

A történet olyan vonalban halad, hogy a jelen történései után néhány fejezet be-becsúszik a múltból, és ez vezet át abba a külön nagy részbe, ami csak a múltban játszódik. Így vált teljessé, az eddig homályban lévő múltja Karounak. Megtudhattuk a lány tenyerében lévő szempár (hamszák) jelentését is és a törőcsont jelentése is napvilágra került.

Az utójáték előtti befejező mondat akkor megdöbbenést okozott, hogy tűkön ülve lehet várni a következő rész megjelenését. Amerikában novemberre várható a megjelenése, a címe Days of Blood and Starlight, a borító pedig ismét gyönyörű lesz. Külön örülök annak, hogy megmaradt az eredeti amerikai borítóváltozat a magyar kiadásban is. A könyv megfilmesítési jogai már a Universal Pictures-nél vannak. Így várhatjuk, hogy mit hoznak majd ki az általunk elképzeltekhez képest.

Az extravagáns külsővel rendelkező Laini Taylor a fent említett Csókra várva (Lips Touch) könyvén kívül egy másik fantasy sorozattal is rendelkezik már. Ez érezhető is már a Füst és Csont leányánál. A stílusa és leírásai olyanok, hogy nagyon jól bele tudtam képzelni magam az általa megteremtett világba. Nem tudom, hogy a fordítás miatt csak, vagy eredetiben is, de a nyelvezet is nem az a tőmondatos, egyszerű szavakkal teli, folyamatos szóismétlésekben túltengő.

A könyvhöz készült videó szerintem nagyon jól sikerült:

Pontszám: 5



Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 394
Fordította: Gálvölgyi Judit
Eredeti cím: Daughter of Smoke and Bone (2011)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése