A történetről
röviden: Delia Hopkins eltűnt emberek után nyomoz kopója
segítségével. A fiatal nő kisgyerekével, vőlegényével és
apjával él, mígnem egy nap miután hazaér rendőrök állítanak
be hozzájuk. Az apjáért jöttek...
Már nagyon régóta
szerettem volna olvasni egy Jodi Picoult könyvet. Hosszas
gondolkozás után elsőnek az Elrabolt az apám című könyvére
esett a választásom.
Tudtam, hogy az írónő
könyvei egytől-egyig nehéz témákat dolgoznak fel, így
mindenképp egy egyáltalán nem könnyed olvasmányt vártam.
A Hopkins család rövid
bemutatása után azonnal belecsöppenünk az apa letartóztatásába.
A cím alapján egyértelmű a vád, Andrew elrabolta a lányát.
Delia eddigi élete teljesen felfordul, kiderül, hogy halottnak hitt
édesanyja életben van, huszonnyolc éven át az apja által kreált
hazugságokon alapuló, kitalált életben élt.
A legnagyobb hangsúly
főszereplőink lelki világa kapja. A váltott szemszögek
segítségével beleláthatunk Delia, Andrew, Eric (Delia vőlegénye),
Fitz (Delia és Eric lejobb barátja), valamint egy fejezet erejéig
Delia anyjának gondolataiba.
A letartóztatás után
Andrew átkerül egy arizonai börtönbe, ahol kemény próbákat
kell kiállnia. A börtönélet minden borzalmát át kell élnie a
férfinak, míg a tárgyalásra vár. Ügyvédként Eric képviseli,
akinek ez eddigi apróbb ügyein messze túlmutat.
Végig vívódhatunk,
hogy valóban helyesen tette-e Andrew, hogy elszakította lányát
addigi életéből és új személyazonossággal felruházva
folytatták életüket vagy más megoldást kellett volna
választania. Az „elrablás” körülményeinek apró darabkái
csak lassan kerülnek napvilágra, ami folyamatosan alakíthatja az
addig kialakult véleményünket.
Az írónő hosszú részt
szentel a tárgyalás bemutatására, ahol minden egyes tanú
vallomását részletesen végigkövethetjük. Mivel nem egy könnyű
olvasmányról van szó, így egészen az ítéletig nem tudtam
biztosan eldönteni, hogy elítélik-e majd a férfit.
Már maga a gyerekrablás
sem egy könnyű téma, de ezen túl fontos szerepet kap az
alkoholizmus és megjelenik a gyerekmolesztálás is.
Az eredeti borító |
A történetvezetésben
ami egy kicsit zavart, az az ide-oda való csapongás volt. Egyik
mondattól a másikig olyan ugrásokat tapasztaltam több helyen is,
ahol semmi átvezetés sem volt. A másik problémám pedig a sok
helyen csakúgy, értelmetlenül beletűzdelt visszaemlékezések
voltak. Az emlékek megjelenésének egy része persze a célt
szolgálta, hogy a múltnak azon részei napvilágra kerüljenek,
amik az ügy szempontjából fontosak, de ezen túlmenően, olyan
visszapillantásokba is ütköztem, amit nem tudtam hova tenni, hogy
miért került oda.
Úgy érzem, jól
választottam első könyvet az írónőtől, a jövőben mindenképp
szeretnék más regényeivel is megismerkedni.
A borítóról:
Nem az eredeti borítóval jelent meg nálunk a könyv, de szerintem
jobbra sikeredett az eredetinél.
Az írónőről:
Jodi Picoult kreatív írásból diplomázott. Eddig 21 regénye
jelent meg. Férjével és három gyermekével New Hampshire-ben él.
Jodi Picoult (kép forrása: www.jodipicoult.com) |
Pontszám: 4,5
Kiadó: Athenaeum
Könyvkiadó
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 366
Fordította:
Kocsis Anikó
Eredeti cím:
Vanishing Acts (2005)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése